A mese úgy szólt, hogy a Föld élte boldog életét, mert az emberek vigyáztak rá. A virágok nyíltak, a madarak csicseregtek, a fák egészségesek nőttek, a levegő tiszta volt.
Egyszer csak, többre vágyódott az ember és elkezdte kihasználni bolygólyát.
A Föld szenvedett!
De a gyerekek, akik megtanultak egymásra figyelni es vigyázni, reményt adott. Földnek a gyógyulásra. És így is lett.
Kék bolygónkat a gyermekek menthetik meg, ha megtanítjuk őket arra, hogyan védjék meg.
Az ügyességi játékok azt jelképezték, hogyan mentjük meg a madarakat, virágokat., a természetet. Mentek titkos úton, barlangon keresztül, folyó felett és mentették a tojásokat is.
A végén pedig megalkották a “csodafát”.
Osvát Erzsébet: Zenélő fa
Nézz csak, nézz csak fel a fára!
Mint kis tükrök garmadája,
villognak a levelek.
Napsugárban fürdenek.
Mennyi madár a fa ágán:
rigó, cinke, pici sármány –
ücsörögnek körben-körben,
nézik maguk a tükörben.
Felcsendül most a madárdal.
versenyeznek mind egymással.
Hangverseny ez a javából!
Zenélő fa lett a fából.
Garai Ildikó, Résőné Guti Noémi
