Már nagyon vártam a kirándulást, így izgatottsággal telve pakoltam be az útra. Nagyon sok
dolgot vittem magammal, de nem éreztem fölöslegesnek. Út közben is sok dolgot láthattam, pl.: atomerőművet is. A táj szép volt, s nagyon érdekes.
Amikor végre odaértünk Zánkára, már gyönyörködhettem a nagy területben. Az épületek
színesek, vidámak voltak. Bejelentkezéskor mindannyian zöld karszalagot kaptunk. Így mi voltunk a zöld csapat, mert a hangosbemondóba bemondták többször is a csapatot, hogy mikor, s hol várnak minket. Ezután elfoglaltuk a szállásunkat. Mi, lányok egy szobába kerültünk. A szobák átvétele után megebédeltünk a Kék étteremben. Az étterem tágas volt, s az ételek nagyon ízletesek, bőségesek voltak. Az első közös program spotvetélkedő volt. Több iskola versenyzett egymással. A mi iskolánkból 10-15 gyermek vett részt a versenyen, a többiek szurkolók voltak. Nem végeztünk túl jó helyen, de a játék volt a lényeg. Vacsora után még a szabadban sétálhattunk, vagy a szobában társasjátékoztunk, jókat beszélgettünk. Néhányan a Chill-zónában pingpongoztak. Este 11 körül elcsendesedett a tábor.
Másnap délelőtt reggeli után korcsolyáztunk, akinek nem volt korcsolyája, az kapott a
helyszínen. A pálya nehéz volt, de nagyon élveztük. Délután lézerharcoltunk, elfogyasztottuk az ajándék linzereket, pozsonyi kifliket. A téren egész nap, reggeltől-estig forró teát iszogathattunk.
Cirkusz előadáson is részt vettünk, ahol másfél órás volt az előadás, s a Fővárosi Nagycirkuszból érkeztek a művészek. Voltak zsonglőrök, bohóc, énekesnő, s egy papagájidomár is. Számomra ő volt a legérdekesebb. Hosszú, tartalmas nap után már nagyon vártuk a vacsorát, hiszen vacsora után Krisz Rudi koncerten vehettünk részt, s a programok zárásaként még discóban is önfeledten táncolhattunk.
Igaz, 11-kor már le kellett feküdnünk.
Harmadnap reggelén mindenki gőzerővel pakolt, s keresgélte az ágyneműhuzat-garnitúráját.
Ez néhány diáknál összekeveredett. Reggeli után közösen lesétáltunk a Balatonhoz. Itt még lehetett szelfizni, csoportképeket készíteni.
A hazafelé úton szinte mindenki aludt. Mikor visszaértünk a sulihoz, édesanyám várt rám. A
buszról leszállva átvettem a zánkai ajándékcsomagomat, s élményekkel teli elindulunk haza. Anyának rengeteg pozitív élményt meséltem, remélem, hogy még többször is részt vehetek ilyen kiránduláson.
Pajor Maja, 7. osztályos tanuló
Galéria
